Kedves Barátaim!

Itt az ideje, hogy bejelentkezzek. Már 2 hete itthon vagyok, és majdnem minden megy a régi kerékvágásban. A szőnyeg az enyém, finomakat eszem, elmúlt a depresszióm, már csak ritkán sírok álmomban, nagyokat sétálunk, a kis zsivány pedig egyre többet lóg rajtam. Most, hogy már mászik, egy perc nyugtom sincs tőle, folyton engem akar. Na jó, én is kezdem egészen megkedvelni. Az újdonság az, hogy a gazdik sosem engednek ki egyedül a kertbe, és nem elég a kíséret, még a pórázt is el kell viselnem. De megértem őket, attól tartanak, hogy azok az őrültek újra bántani fognak. Továbbra sem tudjuk, ki tette, de azt hallottam, hogy most valami szuperzsaru nyomoz az ügyemben! Hátha kiderít valamit és megvédenek végre!

Közben tv-sztár lettem, celeb-kutya, szombat reggel szerepeltem a Noé barátai című műsorban. Én vagyok hivatalosan is a "mérgezett kutya". Inkább lennék a "csodaszép", vagy a "legyőzhetetlen oroszlánvadász", vagy bármi ilyesmi.. node, másnak ugye még ennyi se jut ki a népszerűségből. A szomszédok is nagyon aggódnak, döbbenten állnak a tény előtt, hogy egy kegyetlen őrült lakik közöttünk, és még csak azt se tudjuk, ki az, és vajon legközelebb kivel lesz gondja és mit fog ellene elkövetni. Én persze már nem vigyázhatom az utca rendjét, de van itt még sok kutya, ők éjjel-nappal ugatnak, szóval remélem, ők majd szemfülesnek lesznek. A gazdik úgy döntöttek, hogy el fog keríteni egy részt a kertből, hogy ne mehessek többet a kerítéshez, ahol folyton megmérgeznek. Így sokkal kevesebb helyem lesz szaladgálni, de legalább majd kint lehetek. Habár ebben a nagy hidegben nagyon is megfelel nekem a meleg szőnyegen.

Hát itt tartunk. Túléltem. Meggyógyultam. A további hírekkel pedig jelentkezem.

Pacsi ;)